Hévízen található a világon egyedülálló természetes tőzegmedrű gyógytó. A fürdőhely története már a történelem előtti korokba nyúlik vissza.

A Hévízi-tó gyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorláskori leletek is arra utalnak, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést „locus vulgarites Hewyz dictus”-ként említik. Az első tanulmány a tóról 1769-ben jelent meg, Szláby Ferenc munkája. A fürdő létrehozásában/kialakulásában fontos szerepet játszottak a Festeticsek, akiknek a birtokába a 18. század közepén került a forrás és környéke. A fürdőélet felvirágozása legfőképpen gróf Festetics (I.) Györgynek köszönhető. Aki céltudatosan építette ki a fürdőtelepet.

A Hévízi-gyógytó 4,44 ha kiterjedésével és az őt körülvevő 50 ha területű véderdővel Európa legnagyobb gyógyító erejű melegvizes tava.

• Védett lápterület, véderdő és park
• Schulhof sétány és a Sétáló utca
• 1998-ban adták át az új héttornyú Szentlélek római katolikus templomot
• Egregyen - Hévíz egykor önálló településén - áll a 13. századi Árpád kori templom.
• A településen áthalad az Országos Kéktúra.
• Egregyi borozók
• Református-Evangélikus Templom
• Egregyi Jézus szíve Templom
• Városháza és a Városháza előtti tér, Nymphae című díszkút
• Hévíz város Pantheonja
• Szoborpark
• Szent András a kereszten
• Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház
• Halott római katona sírja
• Történelmi villák